A termékmenedzser esettanulmányok előnyei és hátrányai
A termékmenedzseri pozíció nagyon összetett, interjúztatása számos egyedi kihívást jelenthet. A munkakör üzleti érzéket, technikai ismereteket és intenzív, részlegeken átívelő munkát igényel. Ezen kívül a termékmenedzser szerepe nagymértékben változhat a vállalat és az iparág függvényében. Megtörténhet, hogy a jelölt jelenlegi munkája csupán kis átfedést mutat az új munkakör elvárásaihoz képest. Tehát hogyan bizonyosodhat meg a leendő munkaadó az interjúalany képességeiről?
Egyes cégek szerint a válasz az esettanulmány alapú interjúztatás. Ezt a módszert menedzsment tanácsadásban kezdték el használni a jelöltek problémamegoldó képességének tesztelésére. A lényege az, hogy az interjún valós vagy valószerű üzleti problémákat vetnek fel, amit helyben meg kell oldani. A jelöltnek van lehetősége adatot kérni, illetve párbeszédbe elegyedni az interjúztatóval.
Később ez átterjedt a termékmenedzsment interjúkra, és mostanra rengeteg globális cégnél ez az elsőszámú kiválasztási módszertan. Ha olyan vállalatokhoz jelentkezel, mint az Alphabet, Meta, Uber vagy Bolt, számíts rá, hogy kapsz esettanulmányt. De sok kisebb cégnél is hasonló kérdés vagy házi feladat jöhet szembe. Én is rendszeresen találkoztam termékmenedzsment esettanulmányokkal, mikor körbenéztem az álláspiacon.
Hogy néz ki egy ilyen interjú?
Képzeld el, hogy az Instagram termékmenedzsere vagy. Milyen új funkcióval növelnéd az aktív felhasználók számát?
Ha lenne jó önvezető autó technológia, ajánlanád-e az Ubernek, hogy használja? Milyen előnyei, hátrányai lennének?
A Google keresések száma 5%-ot esett az elmúlt héten. Hogyan deríted ki, hogy ezt mi okozza?
Hogyan kell megoldani egy ilyen feladatot? Rengeteg elérhető anyag található erről online, ezért csak röviden fogom összefoglalni (akit érdekel, annak ajánlom Lewis C. Lin könyveit). Fel kell építeni egy döntési rendszert, amiben szerepel a cég magas szintű célja és üzleti mérőszámai. Ezeket fel kell darabolni valamilyen logika – például a különböző personák, termékek vagy felhasználói életút – mentén. Majd ki kell jelölni azt a részt, ami válaszol az adott kérdésre. Ez lehet egy persona, aminek az igényei nincsenek kiszolgálva, vagy a folyamat egy lépése, ahol elakadnak a felhasználók. Ahhoz, hogy képesek legyünk megoldani egy ilyen esetet, kreativitásra és egy jó adag feltételezésre van szükség.
Ajánlom-e az ilyen jellegű interjúztatást? Inkább nem, mint igen. Az alábbiakban kifejtem a hátrányokat, előnyöket, valamint azt, hogy én mivel módosítanám az ilyen típusú interjút.
Hátrányok:
A kontextus hiánya. Szerintem a termékmenedzser legfontosabb feladata, hogy jó döntést hozzon, vagy ha úgy érzi, hogy nem tud jó döntést hozni, ne hozzon semmilyet. Ezzel szemben az esettanulmányok pont ellentétes viselkedést várnak el a jelölttől. Gyorsan, részleges kontextus alapján kell döntést hozni.
Az interjúztató prekoncepciói. Habár sokszor úgy kezdődnek ezek a gyakorlatok, hogy “nincs jó megoldás”, tapasztalatom szerint akkor sikeres egy ilyen interjú, ha ugyanazt a megoldást szolgáltatod, mint amit az interjúztató jónak gondol.
Gépies problémamegoldás. Amikor ilyen interjúkra készültem, sokszor éreztem úgy, hogy a megoldás nagy része jól begyakorolható, és nem igényel különösebb gondolkodást. Ezzel szemben a munkám során kevésszer találkozok nagyon repetitív, agymunkát nem igénylő feladatokkal (a megbeszéléseket leszámítva :D).
Előnyök:
A felkészültség felmérése. Az esettanulmány megoldása során egyértelműen látszik, hogy a jelölt készült-e az interjúra. A leendő munkahely megismerése és a megoldási módszertanok gyakorlott használata felkészült, motivált interjúalanyról árulkodik.
Ideális kezdő termékmenedzserek felvételéhez. Első termékmenedzseri pozíciójukra jelentkezők esetében hasznos lehet egy esettanulmány, mert felméri az általános problémamegoldó készséget.
Egységesítés. Az ilyen jellegű interjúk közös nevezőre tudnak hozni különböző hátterű és tudású jelölteket. Ez ideális lehet olyan cégek számára, akiknek sok jelentkezőből kell választani.
És én hogyan módosítanám ezt a módszertant tapasztalt termékmenedzserek interjúztatásánál? A kérdéseket olyan kontextusba helyezném, amit a jelölt jól ismer: a jelenlegi vagy egy korábbi munkahelyére. Ezzel ki lehetne iktatni az interjúztató prekoncepcióit, illetve biztosak lehetünk abban, hogy az interjúalanynak minden információ a rendelkezésére áll. Például a következő kérdéseket tenném fel:
Képzeld el, hogy holnap szabad kezet kapsz, és azt fejleszthetsz a jelenlegi munkahelyeden, amit csak akarsz. Mi lenne ez? Miért? Kérlek, fejtsd ki részletesen a magas szintű céges céloktól kezdve.
Hogyan integrálnád/nem integrálnád a ChatGPT-t (vagy bármilyen trendi új technológiát) a jelenlegi termékedbe?
A munkahelyemen jelenleg is keresünk új termékmenedzser kollégát, így remélem, kipróbálhatom, hogy működik ez a változtatás a gyakorlatban. A tanulságokról beszámolok majd.