Miért rossz a feature factory?

Termékmenedzserek között gyakran használt negatív kifejezés a feature factory. Ez olyan céget jelent, amelynek legfőbb célja, hogy minél több funkciót minél gyorsabban beletegyen a termékébe. De miért probléma ez? És mit lehet tenni ellene?

A termék funkciókból épül fel, így magától értetődőnek tűnik, hogy ezek építése és szállítása fontos (ha nem a legfontosabb) eleme a termékfejlesztésnek. Hasonlóan intuitív logika az, hogy a több funkció jobb. Hiszen egész felnőtt életünkben nagyobb lakásba/házba akarunk költözni, jobb autót szeretnénk, és több könyvből álló gyűjteményt. (Na jó, lehet, hogy az utóbbi csak rám vonatkozik.) Soha nem válunk meg valamitől azért, mert túl jó, vagy túl sok mindent tud. Így gondolkodnak a feature factory jellegű cégek is.

De sajnos ez a logika hibás. A nagyobb ház rezsije drágább, a kifinomultabb autót nem tudom egyedül megszerelni, a több könyv sok helyet foglal és nehezebb megtalálni, amit éppen keresek. Meg persze mindezek jó sok pénzbe is kerülnek. Tehát a több nem mindig és egyértelműen jobb, és ez ugyanígy van a digitális világban is. Nézzük meg a következő eseteket:

• A termékfejlesztő cég megvesz egy szolgáltatást, amit integrál a rendszerébe. A szolgáltatás díja 100.000 USD/év. A terv az volt, hogy így könnyebb lesz értékesíteni a terméket, illetve extra előfizetési díjat lehet beszedni az új funkciót használó ügyfelektől. Az értékesítési számok viszont érdemben mégsem változnak, és az integrált funkciót használó ügyfelek előfizetési díja csak 50.000 USD/év összesen. Az eredmény így 50.000 USD veszteség évente.

• Egy ügyfél kér egy új funkciót. A fejlesztés sokba kerül, de akár más vevők számára is hasznos lehet, ezért a cég legyártja. Az ügyfél, aki kérte a funkciót, mégsem újít szerződést, vagy csődbe megy. Utóbb kiderül, hogy a többi ügyfélnek sem olyan hasznos az új fejlesztés. Így kerül bele egy drága funkció a termékbe, amit érdemben senki nem használ.

• A túl sok funkció miatt a termék érthetetlenül komplexxé válik, használata nehézséget okoz a felhasználóknak. Panaszkodni kezdenek a vevőnek, hogy túl sok idejük megy el a rendszer használatával. A vevő ezért előbb-utóbb lecseréli egy kevésbé sokoldalú, de egyszerűbben működő termékre. A funkciók sokasága tehát ebben az esetben ügyfélvesztéssel járt.

A fenti esetekben feketén-fehéren látszik, hogy milyen problémát okozhat egy új fejlesztés. Ugyanakkor a feature factory gondolkodásmódú cégek számára ez láthatatlan. Ők általában annyira csak a funkció pozitív hozadékára koncentrálnak, hogy meg sem fordul a fejekben, hogy mérni kellene az esetleges negatív következményeket is. Hányan használnának ténylegesen egyes funkciókat? Mennyi a rendszer fenntartási költsége? Ezekre a kérdésekre nem könnyű válaszolni egy feature factory-ben. Ez egy ördögi kör, mivel egy ilyen cég identitását az általa szállított funkciók száma határozza meg, ezért nem marad idő mérni az új fejlesztések hatását.

Honnan lehet felismerni egy feature factory-t?

• Mindenki csak funkciókról beszél. Min dolgozik éppen, mikor lesz kész, mi lesz a következő?

• Az ügyfél problémái elvont fogalomként léteznek. Lehet, hogy mantrázza a cég, hogy ügyfélérték, de senki nem ismeri pontosan a jelentését.

• Ha bármi számszerűsítve van, az vagy fejlesztési sebességhez és tervezhetőséghez kapcsolódik, vagy értékesítési/ügyfélmegtartási szám. Termékhasználatról kevés vagy semmilyen adat nincs.

De mit lehet tenni, hogy egy cég megszűnjön feature factory-ként működni? Számtalan cikkben lehet erre vonatkozó tanácsokat olvasni, de a nagy részük szerintem haszontalan. Röviden összefoglalva azt mondják, hogy legyen jobb a termékkutatás, a tesztelés és a funkciók visszamérése. Szerintem ezek csak tüneti kezelések, és automatikusan a termékfejlesztés részévé válnak, ha a cég gondolkodásmódja megváltozik.

Én azt gondolom, hogy az alapvető hozzáálláson kellene változtatni, miszerint az új funkció jó, és ehelyett inkább költségként és kockázatként tekinteni rá. A fejlesztés előtt ne azt a kérdést tegyük fel, hogy miért ne csinálnánk meg, hanem azt, hogy miért igen? Miért lesz ezzel a fejlesztéssel jobb a termék annál, mint ha nem csinálnánk semmit? A trükk az, hogy erre nem szabad azzal válaszolni, hogy “mert több funkció lesz a termékben”. Véleményem szerint a feature factory-k legyőzésének ez a gondolkodásmód-váltás az egyetlen hosszútávon fenntartható módja.